Ha azt szeretnénk, hogy az étkezésnél a borok is érvényesüljenek, minden ételhez a megfelelő bort válasszuk. A fehér húsból készült ételekhez fehér, a sötét húsokhoz vörös bort szolgáljunk fel. A könnyű ételekhez könnyű borokat igyunk. A fűszeres, zsíros ételekhez erősebb fehér vagy vörös bort adjunk.

Néhány gondolat a hasonló ízek egyeztetéséről:

A borok és az ételek ízének hasonlóságát nagyon jól kihasználhatjuk a tökéletesebb harmónia megteremtésére. - Savanyú ételekhez - savasabb borok Ha olyan ételeket fogyasztunk, amelyekben a savanyú ízek hatása jobban érvényesül (savanyú káposzta, édes-savanyú ételek), akkor a savanyú ízre való ízérzékenységünk megnő, és így a kemény és széles savú borokat lágyabbnak, kerekebbnek, kevésbé savasnak találjuk. - Édes ételekhez - édes borok Ha édes ízű ételeket fogyasztunk, akkor az édes ízre való ízérzékenységünk emelkedik, és ezért kevésbé érezzük édesnek a magas cukortartalmú borokat. - Paprikás ételekhez- száraz, magas extrakttartalmú fehér- és vörösborok Paprikás ételeinknek van egy kellemes, a pirospaprika ízéhez kapcsolódó, jellegzetes kesernyéssége. A paprikás étel a keserű ízre való ízérzékenységünket megemeli. Egy száraz, magas extrakttartalmú fehérbornak vagy egy száraz, fűszeres aromájú vörösbornak a savai kesernyésnek tűnnek, tehát harmonizálnak a paprikás ételekkel (különösen a kadarka illik kitűnően ezekhez az ételekhez).

A borokkal nehezen társítható ételek a következők: . articsóka . paradicsom . csokoládé . narancs . csípős mártások . fagylalt . mentaízű mártások . túl savanyú ételek . tartármártás . saláták

A borokat mindig a megfelelő hőfokon kínáljuk vendégeinknek. A fehér borokat általában 10-14 C fokra, a vörös borokat szobahőmérsékletre, 18 C fok körülire hűtsük. A túlhűtött borok illata és zamata jelentősen csökken!

A bor ideális hőmérséklete

Az ételek és a borok sikeres együttes jó hatásának az egyik fontos feltétele a borok megfelelő hőmérsékleten való fogyasztása. A különféle borfajtáknál az ideális fogyasztási hőmérséklet a következő: - pezsgő 6-8 °C - száraz fehérbor 8-10 °C - rosé 8-10 °C - félédes fehérbor 10-12 °C - tokaji aszú 10-12 °C - fiatal vörösbor 12-14 °C - idősebb vörösbor 14-16 °C

Az úgynevezett "szobahőmérséklet". A vörösboroknál a szobahőmérsékleten való felszolgálást a 19. században kezdték, a kóstolás egyik fontos szabályának átvételével, de abban az időben a szobahőmérséklet más volt. A 19. században a téli időkben a szobahőmérséklet általában 16-18 °C körül volt. Ez a hőmérséklet valóban ideális az idősebb vörösborok fogyasztására. Ma az éttermek, lakások hőmérséklete általában 23-25 °C. A bor tehát egy ilyen magas "szobahőmérsékletet" vesz át. Egy 23-25 °C-os vörösbor teljesen jellegtelenné válik. Ezen a hőmérsékleten az aromák eltűnnek, csak a csersavat és az alkoholtartalmat érezzük. Ugyanilyen hiba a bort túlságosan lehűteni a hűtőszekrényben. A bor "zárt" marad, és illatanyagai nem érvényesülnek.

A bort csak tiszta palackban tegyük az asztalra. A palack nyakát tiszta fehér szalvétával vagy konyharuhával csavarjuk körül. A bort vékony falú, kehely formájú, színtelen poharakba töltsük (űrtartalmuk ne haladja meg a 1, 5 decit) kétharmad vagy háromnegyed részig.

A bor illatát csak így érzékelhetjük igazán. Újratölteni csak az üres poharakba illik.

Először mindig a házigazda poharába töltsünk egy kevés bort, hogy megkóstolhassa. Ha megkóstolta, a vendégek poharát kell megtölteni.

forrás részletei:Cey-Bert Róbert Gyula: Magyar borok és ételek harmonizációja c. könyvéből